Szaldós elszámolás és ami utána jön

Szaldós elszámolás előnyei, írhatnánk hogy hátrányai, de az nincs. Szó lesz még a hibrid rendszerekről is.

Manapság egyre többekben felmerül a tiszta és zöld energiák használatának gondolata: az autógyárak fokozatosan átállnak az elektromos autók termelésére, tiszta energiát nyerhetünk közvetlenül a természet erőforrásából fosszilis energia felhasználása nélkül, klímavédelmi akcióterveket határoznak meg az EU-s bürokraták, azaz a józan ész és a felsőbb iránymutatás is azt diktálja, hogy a napelemes rendszerrel a jövőnkbe fektetünk be. Na meg már a szomszédnak is van.

A napelemes rendszerek mindenki által ismert működési elve az, hogy akkor termel áramot amikor süt a nap. Tehát ebből adódóan azokban az időszakokban amikor nem süt a nap, a napelemünk sem termel áramot. Szerencsére a napelemünk is akkor tér nyugovóra amikor mi is, így a napi áramfogyasztás változása és a napelem áramfelvétele között közel párhuzam van. Azaz nem teljesen. Mindez jobban igaz a nyári időszakra, azonban a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban a napelemünk sem termel annyit. Az alábbi grafikon alapján látható, hogy mekkora áramteljesítményt tudunk termelni egy átlagos lakossági rendszerrel. Ennek kiiktatása a legkönnyebben úgy történne, ha a megtermelt energiát el tudnánk tárolni.

Ez a napelemes rendszerek megjelenése óta tulajdonképpen egy létező probléma. A magyarországi szabályozási környezet egyedülálló módon – ösztönzőleg – azt találta ki, hogy az egy éves időszakban megnézi, hogy mennyit termeltünk és mennyit fogyasztottunk áramból. Ha kevesebbet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk akkor pozitív az éves elszámolási egyenlegünk, míg ellenkezőleg negatív és a különbözetet kiszámlázzák felénk. Pozitív éves elszámolási egyenleg esetén nyáron megtermelt és el nem fogyasztott áramot tulajdonképpen betermelhetjük a helyi hálózatba, és a téli hónapokban pedig ezt a túltermelést lefogyaszthatjuk. Ha még így is többet termeltünk, akkor a hálózati szolgáltató kifizeti felénk a betáplált fölös áramot. Fontos előny ezzel az elszámolással, hogy a felhasznált szolgáltató áram és a szolgáltató felé betáplált áram ára megegyezik.

Látható, hogy ez az eljárás tulajdonképpen kiváltja a fenti problémánkat, akár úgy is elképzelhetjük, hogy a szolgáltató képviseli az energiatárolás, az akkumulátor szerepét.

Mi lesz utána

Azonban így, hogy minél többen szerelnek fel napelemes rendszereket, a hálózatba betáplálók szerepe nő, ez a megoldás annál jobban gazdaságtalan a szolgáltatónak, hiszen a szolgáltató ezen plusz teljesítményeket fizikai valójában nem tárolja el. Meg is határozták a jogszabályalkotók, hogy 2023 év végével, azaz december 31-gyel kivezetik a szaldós elszámolást. Ezután már csak a bruttó elszámolás lehet választani. Bruttó elszámolást alatt azt értjük, hogy a fenti éves teljesítményalapú elszámolás megszűnik, helyette a rendszer által megtermelt, illetve a hálózatból vételezett villamos energia árát külön-külön fogják meghatározni. A pontos szabályozás még kidolgozás alatt van. Ezzel az a probléma, hogy a napelemes rendszerek megtérülési idejét növelik.

Otthonfelújítási támogatás és hibrid rendszerek

A fentiek értelmében több forgatókönyv is rendelkezésre áll ahhoz, hogy mégis jól járjunk. Egyik, hogy élünk a lehetőséggel és 2023. december 31-ig beüzemeljük a napelemes rendszerünket. Érdemes egy kicsit túlméretezni a rendszert mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben több és több elektromos fogyasztóval fogunk rendelkezni. Azonban dönthetünk úgy is, hogy felvesszük az 50%-os támogatási intenzitású Otthonfelújítási támogatást és az állam költségeink 50%-át megfinanszírozza. Ezzel a megtérülési idő a felére csökken, hiszen a beruházási költségünk és a felére esik. Fontos azt tudnunk, hogy a támogatás felvételekor nem választhatjuk a szaldós elszámolást.

Azonban a bruttó elszámolással visszatérünk a kezdeti problémánkhoz miszerint amikor nem süt, vagy nem úgy süt a nap, napelemünk nem termel áramot. Sőt, a lakossági fogyasztás esetében hátrányként jelentkezik, hogy napközben az emberek dolgoznak, napi teendőiket végzik. azaz amikor nincsenek otthon rendszerint akkor termel legjobban a napelemes rendszer. A napi ingadozások kiváltására kiváló megoldás az úgynevezett hibrid rendszer, azaz amikor a napelemes rendszerünkbe beépítünk egy energiatárolásra alkalmas akkumulátort is. Ezen rendszerek Nyugat-Európában közkedveltek mára már szinte minden rendszert így adnak el. A hibrid rendszer nagy előnye, hogy a többlet villamosenergia a rendszeren belül marad. A rendszer automatikusan elkezdi használni az akkumulátorban tárolt energiát akkor, amikor nem termel, vagy kevésbé termel a napelem, tehát éjszaka vagy borús időben:

Ezek alapján érdemes a számításokat megfontoltan elvégezni, hiszen ez a döntés legalább 25 évre szól. Amennyiben kérdés merül fel, úgy nyugodtan keressenek meg minket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük