Szaldós elszámolás és ami utána jön

Szaldós elszámolás előnyei, írhatnánk hogy hátrányai, de az nincs. Szó lesz még a hibrid rendszerekről is.

Manapság egyre többekben felmerül a tiszta és zöld energiák használatának gondolata: az autógyárak fokozatosan átállnak az elektromos autók termelésére, tiszta energiát nyerhetünk közvetlenül a természet erőforrásából fosszilis energia felhasználása nélkül, klímavédelmi akcióterveket határoznak meg az EU-s bürokraták, azaz a józan ész és a felsőbb iránymutatás is azt diktálja, hogy a napelemes rendszerrel a jövőnkbe fektetünk be. Na meg már a szomszédnak is van.

A napelemes rendszerek mindenki által ismert működési elve az, hogy akkor termel áramot amikor süt a nap. Tehát ebből adódóan azokban az időszakokban amikor nem süt a nap, a napelemünk sem termel áramot. Szerencsére a napelemünk is akkor tér nyugovóra amikor mi is, így a napi áramfogyasztás változása és a napelem áramfelvétele között közel párhuzam van. Azaz nem teljesen. Mindez jobban igaz a nyári időszakra, azonban a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban a napelemünk sem termel annyit. Az alábbi grafikon alapján látható, hogy mekkora áramteljesítményt tudunk termelni egy átlagos lakossági rendszerrel. Ennek kiiktatása a legkönnyebben úgy történne, ha a megtermelt energiát el tudnánk tárolni.

Ez a napelemes rendszerek megjelenése óta tulajdonképpen egy létező probléma. A magyarországi szabályozási környezet egyedülálló módon – ösztönzőleg – azt találta ki, hogy az egy éves időszakban megnézi, hogy mennyit termeltünk és mennyit fogyasztottunk áramból. Ha kevesebbet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk akkor pozitív az éves elszámolási egyenlegünk, míg ellenkezőleg negatív és a különbözetet kiszámlázzák felénk. Pozitív éves elszámolási egyenleg esetén nyáron megtermelt és el nem fogyasztott áramot tulajdonképpen betermelhetjük a helyi hálózatba, és a téli hónapokban pedig ezt a túltermelést lefogyaszthatjuk. Ha még így is többet termeltünk, akkor a hálózati szolgáltató kifizeti felénk a betáplált fölös áramot. Fontos előny ezzel az elszámolással, hogy a felhasznált szolgáltató áram és a szolgáltató felé betáplált áram ára megegyezik.

Látható, hogy ez az eljárás tulajdonképpen kiváltja a fenti problémánkat, akár úgy is elképzelhetjük, hogy a szolgáltató képviseli az energiatárolás, az akkumulátor szerepét.

Mi lesz utána

Azonban így, hogy minél többen szerelnek fel napelemes rendszereket, a hálózatba betáplálók szerepe nő, ez a megoldás annál jobban gazdaságtalan a szolgáltatónak, hiszen a szolgáltató ezen plusz teljesítményeket fizikai valójában nem tárolja el. Meg is határozták a jogszabályalkotók, hogy 2023 év végével, azaz december 31-gyel kivezetik a szaldós elszámolást. Ezután már csak a bruttó elszámolás lehet választani. Bruttó elszámolást alatt azt értjük, hogy a fenti éves teljesítményalapú elszámolás megszűnik, helyette a rendszer által megtermelt, illetve a hálózatból vételezett villamos energia árát külön-külön fogják meghatározni. A pontos szabályozás még kidolgozás alatt van. Ezzel az a probléma, hogy a napelemes rendszerek megtérülési idejét növelik.

Otthonfelújítási támogatás és hibrid rendszerek

A fentiek értelmében több forgatókönyv is rendelkezésre áll ahhoz, hogy mégis jól járjunk. Egyik, hogy élünk a lehetőséggel és 2023. december 31-ig beüzemeljük a napelemes rendszerünket. Érdemes egy kicsit túlméretezni a rendszert mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a jövőben több és több elektromos fogyasztóval fogunk rendelkezni. Azonban dönthetünk úgy is, hogy felvesszük az 50%-os támogatási intenzitású Otthonfelújítási támogatást és az állam költségeink 50%-át megfinanszírozza. Ezzel a megtérülési idő a felére csökken, hiszen a beruházási költségünk és a felére esik. Fontos azt tudnunk, hogy a támogatás felvételekor nem választhatjuk a szaldós elszámolást.

Azonban a bruttó elszámolással visszatérünk a kezdeti problémánkhoz miszerint amikor nem süt, vagy nem úgy süt a nap, napelemünk nem termel áramot. Sőt, a lakossági fogyasztás esetében hátrányként jelentkezik, hogy napközben az emberek dolgoznak, napi teendőiket végzik. azaz amikor nincsenek otthon rendszerint akkor termel legjobban a napelemes rendszer. A napi ingadozások kiváltására kiváló megoldás az úgynevezett hibrid rendszer, azaz amikor a napelemes rendszerünkbe beépítünk egy energiatárolásra alkalmas akkumulátort is. Ezen rendszerek Nyugat-Európában közkedveltek mára már szinte minden rendszert így adnak el. A hibrid rendszer nagy előnye, hogy a többlet villamosenergia a rendszeren belül marad. A rendszer automatikusan elkezdi használni az akkumulátorban tárolt energiát akkor, amikor nem termel, vagy kevésbé termel a napelem, tehát éjszaka vagy borús időben:

Ezek alapján érdemes a számításokat megfontoltan elvégezni, hiszen ez a döntés legalább 25 évre szól. Amennyiben kérdés merül fel, úgy nyugodtan keressenek meg minket.

Elszabaduló rezsiárak? Áramkimaradások?

A napelemes rendszerek láthatóan a 21. század meghatározó lakossági energiaforrásai lesznek. Jelen cikkben ezt fejtegetjük.

A megoldás: napelem!

Ha amiatt aggódik, hogy számlái után nemsokára kétszeres, háromszoros árat fizet, akkor jó helyen jár. Váltsa ki az áramfogyasztását a nap energiájával – mivel a nap nem fog árat emelni.

Egy stabil rendszer által akár szinte teljesen független lehet a szolgáltatójától és egy hibrid rendszer segítségével az áramkimaradásoktól sem kell félnie. Még akkor sem, ha éppen nem süt a nap.

Mi is az a hibrid rendszer?

Alapvetően három kategóriába tudjuk sorolni a napelemes rendszereket:

  • Hálózatra tápláló napelemes rendszerek: mely szaldós elszámolás esetén különösen megéri! A rendszer közvetlen be van kötve az áramszolgáltatóhoz és egy ad-vesz villanyóra segítségével a felesen termelt áramunkat be tudjuk táplálni a helyi hálózatba, melyet a szolgáltató szaldós elszámolás esetén azonos áron megvesz. Így a nyári többletfogyasztás kiváltható télen és akár nullára is kihozhatjuk a villanyszámlánkat.
  • szigetüzemű rendszerek, melyekhez nem szükséges engedély kiváltása sem. A napelemek közvetlen kapcsolódnak az inverteren keresztül az épületben kiépített hálózathoz és amikor napsütés éri a paneleket, azok elkezdenek termelni. Értelemszerűen nem amikor nem elégséges, vagy egyáltalán nincs külső napenergia, akkor a rendszerek nem működnek. Ennek kiküszöbölésére külön háztartási akkumulátor integrálható a rendszerbe, melynek feladata az energia eltárolása
  • A hibrid napelemes rendszereket az energiatárolós rendszerek felől kell megközelítenünk. Ezek a rendszrerek tulajdonképpen átmenetet képeznek a szigetüzemű napelemes rendszerek és a hálózatra kötött rendszerek között. A központi eleme a hibrid inverter, melynek lényege hogy a hálózatot alapvetően szigetüzemű rendszerként működteti, azonban ha nincs elegendő energia a rendszerben, az akkumulátorban akkor az inverter átkapcsol a helyi hálózatra és onnan fogja vételezni az áramot.

Ez a rendszer különösen alkalmas arra, hogy ha áramkimaradás veszélyeztetné az ingatlanunkat, illetve egy remek körforgás írható le a két rendszer összevonásával, illetve nem kell kompromisszumokat kötnünk.

Kamerarendszer telepítése

Miért érdemes lecserélni a meglévő, hagyományos kamerarendszert

A hagyományos kamerarendszerek még analóg technikán alapulnak, ma már internet alapú (IP) rendszerek vették át a helyüket.

A modern kamerarendszerek képének felbontása messze felülmúlja a hagyományos rendszerekét. Ez sorsdöntő lehet adott esetben. Modern kamerarendszerrel megfigyelt területeket kevesebb támadás ér.

Lehetőség van az eredeti kábelezés cseréje nélkül megoldani a rendszer modernizálását.

Miben rejlik az Internet alapú (IP) kamera rendszerek legnagyobb előnye

A megfigyelés és a megfigyelés anyagának rögzítése földrajzilag elkülönülhet. Betörés esetén a rögzítető így nem lopható el.

A rögzített anyag tárolható SD kártyán, szerveren, hálózati videó rögzítőn (NVR), hálózati adatrögzítőn (NAS), valamelyik biztonsági szolgáltató szerverén.

Milyen kamerák léteznek

  • Dom kamera: félgömb alakú kamerák, általában plafonra szerelve.
  • Box kamera: kocka alakú kamerák, általában beltériek.
  • PTZ kamera: Pan-Tilt-Zoom, (panorámázás-döntés-zoomolás), tehát távolról forgatható-dönthető-zoomolható kamerák.
  • Csőkamera: henger alakú, általában kültéri, infrás erős kamerák.
  • Infra red kamera: éjjellátó kamerák.

Mekkora az IP kamerarendszerek minimális és maximális sávszélesség igénye távoli rögzítés esetén

  • minimális sávszélesség igény kb. 100 kB/s
  • HD kamerák esetén, folyamatos képátvitel mellett, szükség lehet 4 MB/s sávszélességre.

Jogi érdekességek a kamerarendszerek vonatkozásában:

Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

A munkaadó, garanciális követelmények betartása mellett, jogosult ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, akár kamerás megfigyelő rendszerrel is.

Társasházi kamerarendszerek telepítésének előfeltétele a kétharmados többségű közgyűlési határozat és egy működési szabályzat létrehozása. A társasház a nyert adatokat csupán rögzítheti, de azt nem kezelheti, nem használhatja fel. Ezekhez a tevékenységekhez szerződéses vagyonőrnek vagy a hatóságoknak van joga.

Magánterületi kamerarendszerek esetén a kamerák látószögébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak részlete vagy maszkolással kell leszűkíteni a kamera látómezejét.

Utcára néző kaputelefon kamerája, az egy méternél távolabb lévő személyről nem adhat felismerhető képet.

Helyi hálózat (LAN) kiépítése

Mi a helyi hálózat (LAN) kiépítésének menete? Felmérés, ajánlatkészítés, telepítés, átadás

Mit jelent a LAN rövidítés

A LAN, Local Area Network, egyszerűen helyi hálózatot jelent.

Számítógépek, szerverek, munkaállomások, nyomtatók összekapcsolása irodákban, üzemekben, családi házakban, szállodákban, közösségi épületekben.

A rendszer fizika mérete pár tíz méter-száz, kétszáz méter lehet.

Mi a helyi hálózat (LAN) kiépítésének menete

  • felmérés
  • ajánlatkészítés
  • telepítés
  • átadás

A helyi hálózat (LAN) megépítésének fázisai

  • kábelezés
  • kábelcsatornázás
  • elosztó szekrény/ek telepítése
  • csatlakozók telepítése
  • tesztelés, végponti mérések
  • eszközök konfigurálása a hálózaton

Milyen kábelt használunk a helyi hálózat (LAN) kiépítésekor

A rendszerek réz kábelezéssel készülnek, amely 100MBps-1GBps vagy 10GBps adatátviteli sebességre képesek.

A rézkábelek széles körűen kompatibilisek és könnyen bővíthetők.

Nagyobb távolságokon, gerinckábelezésként, az elosztó szekrények közötti kapcsolat biztosítására optikai kábelt használunk.

Wifi hálózat kiépítése

Hol lehet szükség Wifi hálózat kiépítésére

  • nagyobb családi otthonokban
  • éttermekben
  • szállodákban
  • fitnesztermekben
  • irodákban

Mi a Wifi hálózat kiépítésének menete

  • felmérés
  • ajánlatkészítés
  • telepítés
  • átadás

Miért lehet szükség és miért van immár lehetőség Wifi hálózatok kiépítésére

Az utóbbi időben három tendencia figyelhető meg egyszerre.

Másfelől egyértelmű, hogy egyre több mobiltelefon, tablet, laptop, számítógép, nyomtató, okos eszköz jelenik meg a háztartásokban, kisvállalkozásokban és biztos, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.

Ezek az eszközök jellemzően állandó internet kapcsolatot igényelnek, azaz a nap minden percében terhelik vagy terhelhetik a kiépített internet hálózatot.

Mindezek mellett brutálisan megnőtt az otthonról dolgozók, tanulók aránya. Nem ritka, hogy egy-egy lakásban, házban minden ott élő egyszerre otthon tartózkodik és egy vagy több eszközzel kapcsolódik az ineternetre.
Ekkora forgalmat már optimálisan kiépített hálózatok képesek csak zökkenőmentesen kiszolgálni.